A nyelvismerettel rendelkezők száma az elmúlt két évben sem nőtt radikálisan, amely tényhez sajnos nagyban hozzájárult a koronavírus immáron két éves tombolása.
A járványhelyzet a hazai és külföldi nyelvkurzusokon való részvételt is megnehezítette.
Az Eurostat uniós tagállamokra vonatkozó utolsó (2016-os) felmérése alapján honfitársaink 57,6 százaléka nem rendelkezik idegen nyelvismeretekkel. Ezzel a statisztikával mindössze két országot tudtunk megelőzni: az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4 százalék) és Romániát (64,2 százalék). Hat évvel ezelőtt hazánkban az idegen nyelvet beszélők aránya 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy több nyelvet beszélőké pedig 2,7 százalék volt. Ez az adat 2016 óta mindössze pár százalékkal javult.
fotó: pexels.com
„Mozduljunk el az utolsó helyről!”
– adta ki az előbb említett adatok fényében ilyen címmel a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete a 2021 őszén megrendezett, Nyelvtanulás hete nevű programsorozatát. Légrádi Tamás, a szervezet elnöke szerint
a Covid-járvány okozta bezártság miatt a hallgatók kiemelten igénylik a személyes jelenlétű, csoportos tanítást. 2020 és 2021 tavaszán erre több hétig nem volt lehetőségük. A személyes vizsgáztatás szünetelt, a nyelviskoláknak pedig digitális oktatásra kellett átállniuk. Ugyanakkor az online tanulásnak is megvannak az előnyei, a tagiskoláik pedig gyorsan és professzionálisan alkalmazkodtak a pandémia hatására megváltozott körülményekhez.
Hozzátette, hogy bár a járványhelyzet senkinek sem kedvezett, ennek ellenére a nyelvvizsgakedv nem csökkent.
De nyelvvizsgakedv ide vagy oda, a nyelviskolák helyzete az elmúlt két évben sajnos csak romlott, amely romlást javarészt a koronavírus miatt többször is elrendelt nyelvvizsga-amnesztia (avagy nyelvvizsgamentesség) okozta. A nyelvvizsgamentesség azt jelenti, hogy az adott évben végző egyetemisták nyelvvizsga nélkül is átvehették diplomájukat. Ez több tízezer, ún. „beragadt” diploma kézhez juttatását eredményezte. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete tehát érthető okokból már az idén megrendezett második körös mentességet sem helyeselte.
A fiatalok nyelvtudásáról
A hazai nyelvtanulással kapcsolatban pozitív hír, hogy az elmúlt évtizedben nőtt az általános iskolában idegen nyelvet nagyobb óraszámban tanulók száma, ami nagy valószínűséggel az egyre divatosabb két tannyelvű oktatást vagy nyelvi specializációt kínáló intézménytípusoknak köszönhető.
A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) elérhető információk szerint míg a 2010/11-es tanévben 359 ezer 1–8. osztályos tanult angolul, 2020/21-ben már több mint 440 ezer.
A Társadalomkutató Kft. tavaly publikált ifjúságfelmérése alapján a fiatalok 79 százaléka állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet. A felmérés szerint tehát hat százalékkal emelkedett az idegen nyelvet beszélő fiatalok száma 2016-hoz képest.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
Forrás: Figyelő