A mai piaci helyzet és az ehhez tartozó statisztikák alapján úgy tűnik, hogy ma már nem elég mindössze egy nyelvet beszélni ahhoz, hogy a lelkes munkavállaló kitűnhessen a tömegből. A második idegen nyelv elsajátításának fontosságáról Bártay Rékát és dr. Trippó Sándort, a Goethe Intézet munkatársait kérdezte az Eduline.hu.
Múlt hét előtt pár nappal értek véget az írásbeli érettségik. Az érettségiző diákoknak olyan ritka nyelvekből is volt lehetőségük vizsgázni, mint a kínai, a japán, az orosz és a latin, ezeket azonban feltételezhetően csak néhány százan választották ötödik, vagy extra érettségi tárgyként.
Némileg többen lehetnek azok, akik németből, franciából vagy spanyolból tettek érettségit vizsgát, hiszen az Oktatási Hivatal nyelvvizsga statisztikája alapján az angol után ezekből a nyelvekből szereznek leggyakrabban nyelvvizsgát a magyar állampolgárok, feltételezhetően azért, mert ezeket – például a latinnal és az újgöröggel ellentétben – több középiskolában is tanítják. Az azonban kérdéses, hogy a nyelvtanulók mekkora hányada jut el arra a szintre, hogy vegye a bátorságot és gyakran csak másodikként tanult, “ritka” nyelvből érettségizzen.
forrás: pexels.com
“Kicsit olyan ez mint a jogosítvány: autót vezetni szinte mindenki tud manapság, de például teherautóra vagy kishajóra nem mindenkinek van engedélye. Ha valaki csak angolul beszél, még nem figyelnek fel rá, az előnyt a további nyelvek jelentik a munkaerőpiacon. Egy ritkább nyelv ismerete keresett lehet a specifikus iparágakban, mint például a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok, a fordítás és tolmácsolás, a turizmus vagy akár a kutatás területén, így értékes szaktudást és differenciáló faktort jelenthet a munkaerőpiacon.“
– hívja fel a figyelmet a ritka nyelvek fontosságára Trippó Sándor tanár-továbbképzési szakreferens és Bártfay Réka, a Goethe Intézet nyelvtanfolyamok és nyelvvizsgák szakreferense, akik szerint a németül beszélő diákok a tudásukkal “kitűnhetnek a versenyben.”
Míg ugyanis angolból az idei írásbeli vizsgákon középszinten 45 864-en, emelt szinten pedig 18 848-en érettségiztek; egy nappal később, május 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten pedig csak 2077-en.
A ritkább nyelvek megtanulása lehetővé teszi, hogy valaki olyan különleges készséggel rendelkezzen, amivel kevesen büszkélkedhetnek. Ez önmagában is kiemeli az illetőt a tömegből. Emellett ezek a nyelvek gyakran hozzák közelebb egymáshoz azokat, akik szintén beszélik, így közösségépítő lehetőséget is nyújtanak.
– teszik hozzá a szakemberek.
A teljes cikk az Eduline.hu hivatalos weboldalán olvasható!
Ha érdekel a téma és úgy érzed, hogy maradt még kérdésed ezzel kapcsolatban, akkor érdemes ellátogatnod oldalunk Hasznos infók menüpontjára is, ahol további nyelvvizsgával kapcsolatos kérdésekre kaphatsz választ. Ha pedig a nyelvtanulással kapcsolatban esetleg angol vagy német nyelv felé szeretnél orientálódni, akkor oldalunk Nyelvtanulás menüpontjában találhatsz angol és német nyelvű szintfelmérőket, különféle tananyagokat, szószedeteket, illetve a nyelvtanulást és vizsgázást segítő tippeket és trükköket!
Végül de nem utolsó sorban: ha nyelvvizsgára készülsz, de még nem választottad ki a számodra megfelelő nyelvvizsgaközpontot és vizsgarendszert, akkor az előbbi kiválasztásában nagy segítségedre lesz a Nyelvvizsgaközpontok aloldalunk, ha pedig az utóbbival kapcsolatban lennének kételyeid, akkor a Nyelvvizsgák összehasonlítása menüpontot Neked találtuk ki!
Forrás: Eduline.hu