Egy néhány évvel ezelőtti uniós kutatásból kiderült, hogy tízből hat magyar az anyanyelvén kívül egy nyelven sem beszél. Az idegen nyelvet beszélők alacsony számában valószínűleg szerepet játszik az is, hogy Magyarország extrém módon homogén nyelvileg. Az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikkét ajánljuk.
Több tízezren sóhajtottak fel megkönnyebbülten 2019 novemberében, amikor a kormány – hónapokig tartó hezitálás után – lefújta az egyetemi-főiskolai felvételi szabályainak szigorítását. Akkor már több mint négy éve tudni lehetett, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni a felsőoktatásba, a szakemberek azonban tisztán látták, hogy a középiskolások egy része nem fog időben nyelvvizsgát szerezni, így rengetegen szorulnak majd ki a felsőoktatásból, a tönk szélére sodorva jó pár kisebb főiskolát.
A felvételi szigorítás törléséről és a „majdnemdiplomások” (ők azok, akik az egyetemet, főiskolát elvégezték ugyan, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni a diplomájukat) számának emelkedéséről szóló hírek megjelenésekor persze újra felbukkant az az elhíresült statisztika, amely elkeserítő képet fest a magyarok nyelvtudásáról – olvasható az Eduline most megjelent Nyelvtanulás 2022 kiadványában.
fotó: pexels.com
Az Eurostat 2016-ban azt vizsgálta, hogy az Európában élő 25-64 évesek hány százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Az élen Svédország, Dánia, Lettország és Litvánia áll, ahol kis túlzással mindenkinek van idegennyelv-tudása, a lista vége felé azonban már jóval rosszabbak az arányok. Itt kell keresni Magyarországot is, ahol tízből hat megkérdezett csak magyarul tud. Az EU-s országok közül ennél rosszabb eredményt csak Románia és a felmérés időpontjában még bőven a Brexit előtt álló Egyesült Királyság produkált.
„A magyarok gyenge nyelvtudása mögött kulturális és pedagógiai okok húzódnak.”
– véli Einhorn Ágnes oktatáskutató, a BME GTK Idegen Nyelvi Központjának igazgatóhelyettese.
„Magyarország extrém módon homogén kulturálisan és nyelvileg. Nincs még egy ország Európában, ahol ennyire ne lennének jelen idegen nyelvek. Pedig a motiváció szempontjából fontos, látják-e a gyerekek egészen kicsi koruktól, hogy miért érdemes nyelveket tanulni.”
– magyarázza Einhorn Ágnes.
A középosztálybeli családokban természetes, hogy nyaralni vagy síelni külföldre járnak, ahol más nyelven kell kommunikálni, ahogy azt is látják, hogy a szülőknek van nyelvtudásuk, na meg külföldi ismerőseik, akikkel nem magyarul beszélgetnek. A szakember szerint azokat a gyerekeket már sokkal nehezebb meggyőzni a nyelvtanulás fontosságáról, akik nyelvileg teljesen homogén közegben élnek, például kisebb településen, ahol még turista sem nagyon van.
Persze az iskolákban is komoly problémák vannak – derül ki az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikkéből.
„Vannak, akik önmagukat teszik felelőssé. Hogy lusták voltak, nem vették komolyan a tanulást, nem esett le nekik, hogy a nyelvtudás fontos lehet. Ők vannak kevesebben. A legtöbben inkább arról mesélnek, hogy négy év alatt tíz-tizenkét nyelvtanáruk volt, hogy ha az angoltanár beteg volt, senki nem tartotta meg az angolórát. Valaki ugyan felügyelte őket, de gyakorlatilag nem csináltak semmit.”
– magyarázza Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola alapítója és szakmai vezetője. Utóbbi fontos tényező: a tanárhiányt ma már nemcsak a vidéki kisiskolák, de a budapesti vezető gimnáziumok is a saját bőrükön érzik, a becslések szerint 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és miközben a nyugdíjba vonulók száma évről évre emelkedik, a pályakezdők száma a korábbi 5-6 ezerrel ellentétben 2000 körüli létszámra apadt.
„Az iskolákban módszertani problémák is vannak.”
– mondja Dunay Péter, aki úgy látja, az órákon sokszor olyan dolgok történnek, amelyekhez nem feltétlenül kell tanári segítség, a diákok teszteket töltenek ki, filmet néznek, feladatokat oldanak meg. Ha ezt otthon tennék, az órákon csak a feladatok megoldását kellene megbeszélni, így sokkal több idő maradna a lényegre: a beszédre.
Ha szeretnéd megtekinteni a teljes cikket és további nyelvtanulással kapcsolatos témákban szeretnél válaszokat kapni, akkor ajánljuk az Eduline Nyelvtanulás 2022 elnevezésű kiadványt, amit az újság címére kattintva tudsz megrendelni!
Ha érdekel a téma és úgy érzed, hogy maradt még kérdésed ezzel kapcsolatban, akkor érdemes ellátogatnod oldalunk Hasznos infók menüpontjára is, ahol további nyelvvizsgával kapcsolatos kérdésekre kaphatsz választ. Ha pedig a nyelvtanulással kapcsolatban esetleg angol vagy német nyelv felé szeretnél orientálódni, akkor oldalunk Nyelvtanulás menüpontjában találhatsz angol és német nyelvű szintfelmérőket, különféle tananyagokat, szószedeteket, illetve a nyelvtanulást és vizsgázást segítő tippeket és trükköket!
És végül de nem utolsó sorban: ha nyelvvizsgára készülsz, de még nem választottad ki a számodra megfelelő nyelvvizsgaközpontot és vizsgarendszert, akkor az előbbi kiválasztásában nagy segítségedre lesz a Nyelvvizsgaközpontok aloldalunk, ha pedig az utóbbival kapcsolatban lennének kételyeid, akkor a Nyelvvizsgák összehasonlítása menüpontot Neked találtuk ki!
Forrás: Eduline.hu