Tippek és trükkök az írásbelihez

Néhány jótanács a sikeres írásbeli megszerzéséhez!

  • Az egyik legfontosabb lépés az írásbeli vizsga során a szövegkörnyezet kiismerése. Néhányan egy idegen vagy bonyolultnak tűnő fogalom láttán azonnal felcsapják a nyelvi szótárat, ám erre a legtöbb esetben nincs szükség: az idegen kifejezés jelentésére a szövegkörnyezet segítségével is rá lehet jönni. A szövegkörnyezet elemzésénél figyelni kell az idegen kifejezést megelőző és követő mondatokra. Ha az elemzés sikerült, az előbb jelzett két mondatot az idegen kifejezéssel együtt kell összeolvasni, hogy világossá váljon annak jelentése.
  • A levél megírásánál a mennyiségre és a minőségre is ügyelni kell. A levélnek a feladat leírásában meghatározott témapontokról kell szólnia. A megírásnál érdemes elkerülni az írásbeli bonyolultságot: a levél legyen lényegretörő, egyszerű, átlátható, és nyelvtanilag helyes.
  • A levél megírásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az igeidőt. Ha egy témapont feltételes módban kérdez, akkor arra feltételes módban kell válaszolni. Ha egy témapont egy múlt nyári élménybeszámolót kér számon, akkor arra múlt időben kell megírni a választ. Nem tanácsos két igeidő párhuzamos, váltakozó használata (pontlevonás is járhat érte).
  • A fogalmazási feladatoknál érdemes kerek mondatokat használni. Ezeket a mondatokat a feladat során használt vázlattal lehet jól megszerkeszteni, melynek segítségével nagyobb eséllyel kerül majd fel a feladatlapra egy helyesen megírt, jól strukturált szöveg.
  • Egy kérdés megválaszolásába nem ajánlatos belebonyolódni: egy mondatban megfogalmazott válasz bőven elég. A válasz legyen lényegretörő, frappáns, és jól megfogalmazott, ügyelve a nyelvtani helyességre is.
  • Ha az írásbeli rész megírásánál gondot okoz a hiányos szöveg kitöltése, érdemes a mondatot nem lexikailag, hanem nyelvtanilag elemezni. Az igeidő, a mondatban szereplő igék, vagy a szórend meghatározása nagyban járul hozzá a keresett kifejezés megtalálásához. Ezzel a módszerrel a vizsgázó a nyelvtani szabályok segítségével lesz képes idegen kifejezések beazonosítására.
  • Az olvasási készség fejlesztésére az egyik legjobb módszer az idegennyelvű oldalak, blogok, könyvek és cikkek olvasása, míg a hallásértés fejlesztésében a külföldi videók, tudósítások, vagy zeneszámok dalszövegének hallgatása tudja a legnagyobb segítséget nyújtani (az igazi nyelvi kihíváshoz érdemes erős akcentussal beszélő személyeket is meghallgatni).
  • A szövegértési vizsgarésznél fontos a feladat szövegének és a hozzátartozó kérdések többszöri átolvasása. Jó ötlet lehet a kérdések megválaszolásában segítséget nyújtó szövegrész beszámozása is, így elkerülve a hosszú szövegbe történő belebonyolódást. A vizsgázó – ha teheti – lényegretörő, rövid mondatokban válaszoljon a kérdésekre.
  • A hivatalos levél megírásánál jó ötlet lehet egy vázlat készítése. A vázlat megírása során a vizsgázó összeszedheti gondolatait, megszerkesztheti a szöveg bevezetés, tárgyalás és befejezés részét, illetve kijavíthatja a felmerülő nyelvtani hibákat, hogy a vizsgalapra a már jól megírt levél kerülhessen.
  • A levél megírásánál fontos a tartalmi és a logikai összefüggés. A vizsgázónak érdemes egyszerű, kerek mondatokban megfogalmaznia mondanivalóját. Ezt lehetőleg a levél témájához kapcsolódó szövegkörnyezetben tegye meg.
  • A hivatalos levél szerkezetének megírásánál érdemes figyelni a megfelelő szövegkörnyezetre és szóhasználatra. A levélírási feladatnál általában baráti, hivatalos vagy félhivatalos levelek szerepelnek, ezek közül a baráti levelet érdemes választani annak kötetlenebb szövegkörnyezete és szóhasználata miatt.
  • Azoknál a vizsgafeladatoknál ahol több válasz közül kell kiválasztani a megfelelőt, érdemes nem csak meghatározni a jót, hanem megindokolni azt is, hogy a többi válasz miért rossz. Ezt meg lehet közelíteni akár nyelvtani, mondatszerkezeti és szófaji szempontokból is (általában ezek a legcélravezetőbbek).
  • Jó ötlet lehet a feladatok sorrendjének meghatározása: fontos tudni, hogy néhány vizsgaközpont esetében az írásbeli vizsgán a feladatlapot már előre kiosztják. Ezt követően minden vizsgázónak lehetősége van egy saját maga által felállított sorrendben megoldani a vizsgalapon megjelenő feladatokat.
  • A nyelvvizsga alatt a piszkozati lapon történő vázlatolás sok időt vehet igénybe, így a vizsgázó csak akkor használja, ha elbizonytalanodott egy feladat megoldása során, vagy ha a levél megírása előtt mindenképpen vázlatot szeretne készíteni.
  • Az írásbeli feladatlapján is van lehetőség javításra: a vizsgázó által rossznak gondolt választ csak át kell húzni, majd fölé írni a helyeset (ha nem fér ki, akkor meg kell csillagozni a hibát, a csillagot a lap hátoldalán vagy alján elhelyezni, majd melléírni a megfelelő, javított választ).
  • Fontos tudni, hogy a nyelvvizsga írásbeli és szóbeli része is akkor számít sikeresnek, ha a vizsgák eredménye legalább 60 százalékkal zárul. Ez az eredmény a vizsgarészek feladataiból adódik össze, tehát a feladatok részeredményei kompenzálhatják egymást. Fontos tudnivaló, hogy minden feladatrész esetében meg kell lennie a 40 százaléknak, különben az említett feladatrész nem számít sikeresnek (két részes feladat esetén mind a két rész összesítéséből kell megszületnie a 40 százaléknak, így a két részes feladattípusokon belül ha az egyik jól, a másik pedig rosszul sikerül, attól az még zárulhat 40 százalékos eredménnyel).
  • Ha a vizsgázó nem biztos egy szó jelentésében vagy ragozásában, akkor mindenképp használjon szótárt (csak abban az esetben, ha az a vizsgán megengedett). A szótár segítségével ellenőrizhető a keresett szó helyesírása, sőt, a legtöbb egynyelvű szótárban a kifejezés mellett még példamondatok is szerepelnek.
  • A vizsgázó által írt szöveg szintjének megjelenését az alap melléknevek egy annak igényesebb szinonimájára cserélésével lehet növelni (pl. nice: pleasant, gratifying, delightful).
  • A szövegírásnál érdemes kötőszavakat használni egyes mondatrészek között, mert ezek nélkül a vizsgázó által írt szöveg könnyen darabossá és értelmezhetetlenné válhat.
  • A levélírási feladatnál a vizsgázó ügyeljen a szöveg hosszára, hiszen a feladatban meghatározott szószámot +-10, néhány vizsgarendszer esetében maximum 50 százalékkal lépheti túl. A vizsgalapon egy sorban nagyjából 8-12 szó fér el (ez természetesen a vizsgázó írásától és a használt kifejezések hosszától is függ).
  • A nyelvvizsgán ha a vizsgázó nem tudja egy kérdésre a választ, akkor se hagyja üresen, hanem tippeljen! A sikeres feladatra akkor van a legkevesebb esélye, ha semmit sem válaszol a feltett kérdésre. A találgatásért nem jár pontlevonás.
  • A szövegértési feladatnál a vizsgázó ne adja fel olyan gyorsan a sikertelennek tűnő feladatot: ha nem tudja rögtön a választ a kérdésre, ugorja át, és ha a feladat végén még marad rá ideje, akkor fusson neki még egyszer! Megfelelő időgazdálkodás mellett ezt a vizsgázó szinte minden feladattípusnál meg tudja tenni.
  • A szövegértési feladatnál érdemes aláhúzni a feladatban és annak szövegében szereplő kulcsszavakat. Ezt követően a vizsgázó könnyebben tudja majd ellenőrizni, hogy mindegyikre a megfelelő módon, megfelelő pontossággal válaszolt-e.
  • Ha a vizsgázó elkészült az írásbeli feladattal, mindenképp ellenőrizze vissza helyesírását. Érdemes figyelni az írásjelekre, és a kifejezések pontos leírására.
  • Az írásbeli vizsgarész során nem érdemes a megszabottnál több szómennyiségből álló választ adni.
  • A levélírási feladatnál fontos a levélforma követelményeinek betartása (ilyen a cím, dátum, megszólítás és elköszönés). A legtöbb szótárban már mintalevél is szerepel, ennek segítségével könnyen ellenőrizhetőek a levél formajegyei a megírást megelőzően.
  • Néhány vizsgarendszer íráskészségi részénél akár öt szövegtípus is előfordulhat: ügyintéző levél, esszé, cikk, műkritika és online comment (hozzászólás). A vizsgarendszer felépítéséről és annak feladattípusairól a vizsgarendszer központjának honlapján érdemes tájékozódni.
  • Egyes vizsgarendszerekben az írásbeli feladatok elején mintamegoldás is szerepel, melynek áttanulmányozása sokat segíthet a feladatmegoldásban.
  • Az írásbeli vizsgarész során ha kérdésekre kell felelni, akkor érdemes figyelmesen elolvasni a kérdőszavakat is, mert sokat segíthetnek a pontos, helyes válasz megadásában.
  • Fontos tudnivaló, hogy az írásbeli rész szövegértési feladatánál nem fogadható el, ha a vizsgázó teljes bekezdéseket másol be válaszként.
  • Az írásbeli vizsgarésznél ha a válasz értelmes és egyértelmű, akkor nem fogja pontlevonás érni a vizsgázót a helyesírási hibák miatt. A helyesírás szempontjából csak akkor lehet gond, ha a kifejezés helyesírása megkérdőjelezi a szó jelentését.
  • Az írásbeli rész levélírási feladatánál a vizsgázó – ha teheti – minden megadott szempontot dolgozzon ki. A szempont megemlítése nem, de 3-4 gondolat leírása a megadott kulcsszóval kapcsolatban már elegendő.
  • A legtöbb vizsgarendszerben általában a levélírási feladat a legtöbb pontot érő feladat is egyben. Ez azért van, mert a feladat a tényleges nyelvhasználatot méri.
  • A levélírási feladat során csak akkor kell címet és dátumot írnia a vizsgázónak, ha ehhez a feladat külön kihagyott sorokat.
  • Az írásbeli rész során néhány feleletválasztós feladat esetében négyzetrácsba kell beírni a vizsgázó által választott szövegrész számát. Fontos, hogy a vizsgán ezekben a négyzetekben semmit sem szabad javítani, mert az hibának minősül.
  • Az írásbeli vizsgarész során a külalakot bár nem pontozzák, ennek ellenére érdemes odafigyelni az olvasható írás kialakítására. Ha a megadott válasz lényege a vizsgázó írása miatt nem értelmezhető, az pontlevonáshoz vezethet.
  • Az írásbeli dolgozatok javítása a következőképp történik: minden feladatnak van egy maximum pontszáma, és a szövegben talált hibák alapján vonnak le ebből hibapontokat. Tehát ha a vizsgázó valamilyen kifejezés nyelvtani helyességében bizonytalan, akkor azt inkább hagyja ki, vagy próbálja meg egyéb kifejezések segítségével körülírni. Ahogy az már kiderült: minél hosszabb a szöveg, annál több a hibalehetőség is.