Tippek és trükkök a felkészüléshez

Egy pár jótanács, ha már túl nagy gondot okoz a felkészülés!

• A helyes és rutinos szótározás nagyban járul hozzá a nyelvvizsga sikerességéhez. Fontos, hogy a vizsgázó a szótárat ne használja se túl keveset se pedig túl sokat a vizsgán: csak akkor használja, ha tényleg szüksége van rá, különben a folyamatos szótárazás túl sok időt rabol el a nyelvvizsgából.
• Érdemes gyakorolni a szótárhasználatot. Erre az egyik legjobb megoldás, ha a vizsgára készülő személy megkéri egyik ismerősét, hogy mondjon pár nem hétköznapi kifejezést, melyeknek biztos hogy nem tudja az idegennyelvi megfelelőjét. Ezek után a vizsgára készülő személynek a lehető leggyorsabban kell kiszótáraznia a felsorolt szavakat, így erősítve szótárhasználatbeli rutinját.
• Az olvasási készség fejlesztésére az egyik legjobb módszer az idegennyelvű oldalak, blogok, könyvek és cikkek olvasása, míg a hallásértés fejlesztésében a külföldi videók, tudósítások, vagy zeneszámok dalszövegének hallgatása tudja a legnagyobb segítséget nyújtani (az igazi nyelvi kihíváshoz érdemes erős akcentussal beszélő személyeket is meghallgatni).
• A beszédkészség gyakorlására érdemes felvenni a kapcsolatot egy idegennyelvet jól beszélő ismerőssel. Vele szövegesen és szóban is fontos az idegennyelvi szóváltás, hiszen így tud majd segítséget nyújtani fogalmazásban, a szövegkörnyezet kialakításában és a nyelvtani helytelenségek elkerülésében.
• Nem árt tisztában lenni a vizsgázó által választott vizsgaközpont nyelvvizsgarendszerével. A legtöbb vizsgaközpont honlapján részletesen szerepel az írásbeli és szóbeli vizsgarész feladatai; ezek áttanulmányozásával könnyen kiküszöbölhetőek lesznek a vizsgán felmerülő problémák. Sőt, ezek értelmezésével fog kiderülni az is, hogy a vizsgán megjelenő feladattípusok mennyire felelnek meg a jelentkező képességeinek és ízlésének.
• Érdemes használni a jelentkező által választott vizsgaközpont honlapján elérhető mintafeladatokat. Ezek a feladatok segítenek az idegennyelvi felkészülésben, illetve ismertetik a vizsgán megjelenő feladattípusokat. A mintafeladatok megismerése után a nyelvvizsga felépítése nem lesz többé idegen a vizsgázó számára.
• Érdemes megvásárolni vagy kikölcsönözni a könyvtárból néhány idegennyelvi könyvet, majd olvasgatni és megoldani a benne található feladatokat. Ezzel párhumazosan tudja majd fejleszteni a szövegértési és írásbeli készségét is a vizsgára jelentkező személy.
• Nyelvtanárhoz az idegennyelvi kommunikáció és az írásbeli készség fejlesztése érdekében ajánlott elmenni. Egy hivatalos nyelvtanár tisztában van a nyelvvizsgán megjelenő feladattípusokkal, így kellőképp fel tudja készíteni a jelentkezőt a vizsga írásbeli és szóbeli részére egyaránt.
• Jó ötlet lehet a vizsgarutin megszerzése is. Ezt mintafeladatok elvégzésével, internetes segítséggel és felkészítő tanfolyamokon való részvétellel szerezheti meg a vizsgázó. A vizsgarutin alapú gyakorlás célja, hogy az adott vizsgarendszerben megjelenő feladattípusokat és az ezek által mért készségeket a vizsgára jelentkező személy megismerje.
• Sokan az év utolsó időpontját tűzik ki a nyelvvizsga napjának, pár hetes felkészülési idővel számolva. Ez a legtöbbször kapkodáshoz, fejetlenséghez és ezzel járó rendezetlenséghez vezethet, ami a sikeres felkészülés rovására mehet. A felkészülésre alsó hangon legalább két hónapot kell szánni. A vizsgát megelőző utolsó hetet pihenéssel ajánlott tölteni.
• A nyelvvizsgára való felkészüléshez érdemes megvásárolni a vizsgázó által választott vizsgarendszer felkészítő könyvét, és érdemes letölteni a vizsgrendszer honlapján található próbateszteket.
• A felkészülés során első körben érdemes meghatározni, hogy mire hány pontot ad a vizsgarendszer tesztje (ezt általában a vizsgarendszer honlapján található táblázatban lehet megtekinteni). Ezt követően a vizsgázónak ajánlott egy próbateszt kitöltése, mely bár sok időt fog igénybe venni, annál nagyobb haszna lesz. A teszt elvégzése után fog kiderülni, hogy hol áll a vizsgázó a nyelvvizsga szempontjából, és melyek azok a nyelvi készségek amiket mindenképpen fejlesztenie kell.
• Egy felkészületlen vizsgázónak komoly problémát jelenthetnek a vizsga szóbeli részén megjelenő nehéz, komoly témák. Ilyen például a környezetvédelmi probléma kérdése, a munkanélküliség, a bűnüldözés vagy a külföldi munkavállalás témája. Az ilyen problémák elkerülése érdekében erősen ajánlott a felkészülés során az összes szóbeli tétel áttanulmányozása és megtanulása.
• A szóbeli vizsgára történő felkészüléskor jó ötlet lehet, ha a jelentkező egyik témakört se magolja be szó szerint. Ezt a feladatot érdemes saját (a felkészülés alatt már kialakult) szóhasználattal teljesíteni a megadott téma szövegkörnyezetével együtt. Ezzel kiküszöbölhető a szóbeli vizsgán leggyakrabban előforduló probléma: a szöveget bemagolt vizsgázó a legtöbb esetben ugyanis nem tud megfelelően válaszolni a téma kifejtése után feltett kérdésekre. Saját szóhasználattal ez az akadály könnyen átugorható.
• A szóbeli vizsga esetében nagy gondot okozhat, ha a vizsgára készülő személy valamelyik szóbeli tételt nem nézi át, kihagyja. Ezt a problémát érdemes elkerülni: a vizsgázó legyen felkészült az összes szóbeli tétellel kapcsolatban (nem kell mindent szóról szóra bemagolni, de nem árt tisztában lenni a nehezebb tételekkel sem). Ez azért fontos, mert a legtöbb vizsgaközpont esetében a vizsgán nincs lehetőség új szóbeli tétel kihúzására, így a vizsgázónak minden esetben az elsőre kihúzott tételből kell felelnie.
• A felsőfokú nyelvvizsgára jelentkező személynek tisztában kell lennie az idegennyelv nyelvtani sajátosságaival és képesnek kell lennie legalább 5 percnyi folyamatos, változatos beszédre (párbeszéd esetén is). A vizsgáztatók elsősorban a nyelvtudást értékelik, így az eredményre bár nem lesz nagy befolyással, de mégis fontos a saját, határozott vélemény és a vélemény alátámasztására szolgáló érvek kifejtése.
• A nyelvvizsgára történő felkészülés során gyakori hiba, hogy a jelentkező nem szakít elég időt a teljes nyelvvizsga-feladatsor gyakorlására. Ez javarészt azért van, mert a feladatsor sok időt vesz igénybe: pont annyit, mint egy hivatalos nyelvvizsga. Ennek ellenére erősen ajánlott az ezzel történő gyakorlás, már csak a vizsgarutin megszerzése és az ezzel járó technikai problémák (főleg online téren) kiküszöbölése miatt is.
• Amit a nyelvvizsgára érdemes magával vinnie a vizsgázónak: toll, ceruza, radír, személyi igazolvány, innivaló és édesség, karóra, nyomtatott szótár és egy kabalatárgy (már akinek van).
• A változatos nyelvtani szerkezetek (több igeidő, feltételes mód, mellékmondatok) tudatos használata ugyan nehéz feladat, de ha sikerül, az nagyban tud hozzájárulni a nyelvvizsga sikerességéhez.
• Ha a vizsgázó nem biztos egy szó jelentésében vagy ragozásában, akkor mindenképp használjon szótárt (csak abban az esetben, ha az a vizsgán megengedett). A szótár segítségével ellenőrizhető a keresett szó helyesírása, sőt, a legtöbb egynyelvű szótárban a kifejezés mellett még példamondatok is szerepelnek.
• A nyelvvizsgában való felkészülésben fontos a napi rutin kialakítása: egy naponta történő 10-20 perces idegennyelvi gyakorlás több segítséget nyújthat, mint egy heti 2-3 órás alkalom. A gyakorláshoz társuló felkészültség és motiváció nagyban fog hozzájárulni a nyelvvizsga sikerességéhez.
• A nyelvvizsgát megelőző napot a vizsgázónak érdemes tanulás helyett pihenéssel töltenie. Kapcsoljon ki, relaxáljon, és igyekezzen minél többet aludni, hogy üdült állapotban vehessen majd részt a nyelvvizsgán.
• A hallásértési feladatra való felkészülésnél érdemes az angolban elterjedt, ún. “kiejtési minták” begyakorlása is. A kiejtési minta a két szó összevonásából keletkezett kiejtést jelenti, erre példa a “Couldn’t you?” kérdés kiejtve “kudnt ju”, a hétköznapi angolban használt kiejtés azonban ennél gyorsabb: “kudntcsu”. Ezek a hangok egy folyamatos, összefüggő beszélgetésnél láthatóan teljesen összeolvadnak, ezért nem árt begyakorolni az ehhez hasonló szókapcsolatok megértését.
• A nyelvvizsga során főként a szótárazás szempontjából nagy előnyt jelent, ha a vizsgázó (még ha alapvetőnek is hangzik) tisztában van a választott idegen nyelv ABC-jével. Ezzel a tudással sok időt meg lehet spórolni a vizsgán előforduló szótárazásból, és több időt lehet majd fordítani a feladat megoldására.
• A nyelvvizsgára való felkészülés során a vizsgázó számára hatékonyabb, ha az új kifejezéseket nem egyenként, hanem mondatokba foglalva igyekszik megjegyezni és megérteni, legyen szó írásbeli vagy szóbeli formáról. Ezzel a módszerrel könnyebb lesz a szóbeli vagy írásbeli szöveg sajátos megfogalmazása is (főleg ha ehhez hozzájárul a szókincs és a nyelvtan használata is).