A német igékkel általánosságban egy másik tananyagban foglalkozunk. Ebben a részben az igék ragozásával foglalkozunk azok igeideje szerint.
Kijelentő mód
Jelen idő (Präsens)
Személyragjai:
| Egyes szám | Példa | Többes szám | Példa | ||
| ich | -e | lerne | wir | -(e)n | lernen |
| du | -st | lernst | ihr | -t | lernt |
| er/sie/es | -t | lernt | sie/Sie | -en | lernen |
Tőhangváltós igék: Egyes igék E/2-ben és E/3-ban megváltoztatják a tőhangzójukat. A tőhangváltozásnak két fajtáját különböztetjük meg:
- egyik csoport a Brechungos igék csoportja: amikor az e tőhangzóból i vagy ie lesz (brechen – du brichst, er/sie/es bricht, helfen – du hilfst, er hilft; lesen – du liest, er liest)
- másik csoport az Umlautos igék csoportja: amikor a tőben lévő a vagy o betű ékezetet (két pont vízszintesen) kap (backen – du bäckst, er bäckt, laufen – du läufst, er läuft, stoßen – du stößt er stößt)
Múlt idő
A német nyelv három múlt időt használ:
- Elbeszélő múlt (Präteritum/Imperfekt) – szerkezetét tekintve egyszerű alak
- Perfekt – szerkezetét tekintve összetett alak
- Régmúlt (Plusquamperfekt) – szerkezetét tekintve összetett alak, előidejűség kifejezésére használják.
Összefoglaló példa:
- Maria ging heim. : Mária hazament.
- Was hat er gesagt? : Mit mondott?
- Er sah, dass Peter schon gegangen war. : Látta, hogy Péter már elment.
Az elbeszélő múltat a szabályos, más néven gyenge igék -(e)te hozzáadásával képezik. A rendhagyó, erős igék elbeszélő múltja a második szótári alakjukból olvasható ki.
Ehhez járulnak a jelen időtől részben különböző személyragok:
| ich | – | wir | -(e)n |
| du | -(e)st | ihr | -(e)t |
| er/sie/es | – | sie/Sie | -(e)n |
A Perfektet és a régmúltat a legtöbb ige habennel képezi, de vannak igék, amik a sein segédigével állnak. Ezek általában állapotváltozást, helyváltoztatást jelentenek, de ide tartozik a sein (van), a bleiben (marad) és a werden (válik valamivé) is.
A tárgyas és a siches igék akkor is habennel állnak ezekben az időkben, ha jelentésük szerint seinnel kellene képezniük ezeket az időket.
Jövő idő (Futur)
A német nyelv két jövő időt különböztet meg: Futur I. és a Futur II. Mindkettő összetett igealak.
Futur I.
Képzése: (a werden időbeli segédige jelen idejű személyraggal ellátott alakja) + az alapige folyamatos főnévi igeneve
| ich | werde kommen | jönni fogok | wir | werden kommen | jönni fogunk |
| du | wirst kommen | jönni fogsz | ihr | werdet kommen | jönni fogtok |
| er/sie/es | wird kommen | jönni fog | sie/Sie | werden kommen | jönni fognak |
Használata: a jövő idő általános kifejezésére; a jelenre vonatkozó feltevéseknél
Futur II.
Képzése: (a werden időbeli segédige jelen idejű személyraggal ellátott alakja) + (az alapige befejezett főnévi igeneve
| ich | werde gekommen sein | majd megjöttem volna | wir | werden gekommen sein | majd megjöttünk volna |
| du | wirst gekommen sein | majd megjöttél volna | ihr | werdet gekommen sein | majd megjöttetek volna |
| er/sie/es | wird gekommen sein | majd megjött volna | sie/Sie | werden gekommen sein | majd megjöttek volna |
Használata: jövőbeni befejeződés kifejezésére; múltra vonatkozó feltevéseknél
Például: Ich werde in zwei Stunden sicher nach Hause gekommen sein: Én majd két óra mulva megjöttem volna haza.
A fenti tananyag segít megérteni a német szófajtant és a szófajok helyes használatát a német nyelvben. Tartalmazza a legfontosabb nyelvtani és használati szabályokat a csoportosításukkal kapcsolatban, ezzel segítve a felkészülést mind az érettségi vizsgára, mind pedig a középfokú és egyéb szintű német nyelvvizsgára.
[Forrásként felhasznált tartalom: A magyar wikipedia – https://hu.wikipedia.org/wiki/Német_nyelvtan]