A német névelő (der Artikel) és ragozása

Ez a tananyag bemutatja a névelők csoportosítását és használatát a német nyelvben.

A névelő a német nyelvben a főnévvel szoros hangtani, alaktani és mondattani egységet alkot, és megmutatja az utána álló főnév nemét, számát és esetét. Akárcsak a magyar nyelvben, a németben is két típusa van:

  • határozott névelő (der bestimmte Begleiter; der definite Artikel)
  • határozatlan névelő (der unbestimmte Begleiter; der indefinite Artikel)

A határozott névelő

A határozott névelőt már említett vagy ismert személy vagy dolog esetén használjuk. Alanyesetben 3 alakja van (der, die, das), amit így jelölünk: der³ (háromalakú determináns).

Egyes számHímnemNőnemSemlegesnemTöbbes számMindhárom nem
AlanyesetderdiedasAlanyesetdie
Birtokos esetdes + -sderdes + -sBirtokos esetder
Részes esetdemderdemRészes esetden + -n
TárgyesetdendiedasTárgyesetdie

A határozatlan névelő

A határozatlan névelőt akkor használjuk, ha még nem említett vagy pontosan meg nem határozott személyről vagy dologról beszélünk. A német nyelvben a határozatlan névelőnek külön állító és tagadó alakja van.

Az állító alak (ein) alanyesetben két alakú (ein, eine), többes száma nincs!

Egyes számHímnemNőnemSemlegesnem
Alanyeseteineineein
Birtokos eseteines + -seinereines + -s
Részes eseteinemeinereinem
Tárgyeseteineneineein

A tagadó alak (kein²), akárcsak az állító, alanyesetben két alakú (kein, keine). Az ein² és a kein² ragozása megegyezik; az egyetlen különbség közöttük, hogy az ein²-nak nincs, viszont a kein²-nak van többes száma.

Egyes számHímnemNőnemSemlegesnemTöbbes számMindhárom nem
AlanyesetkeinkeinekeinAlanyesetkeine
Birtokos esetkeines + -skeinerkeines + -sBirtokos esetkeiner
Részes esetkeinemkeinerkeinemRészes esetkeinen + -n
TárgyesetkeinenkeinekeinTárgyesetkeine

A fenti tananyag segít megérteni a német szófajtant és a szófajok helyes használatát a német nyelvben. Tartalmazza a legfontosabb nyelvtani és használati szabályokat a csoportosításukkal kapcsolatban, ezzel segítve a felkészülést mind az érettségi vizsgára, mind pedig a középfokú és egyéb szintű német nyelvvizsgára.

[Forrásként felhasznált tartalom: A magyar wikipedia – https://hu.wikipedia.org/wiki/Német_nyelvtan]