Az angol szórend

Mivel a magyar nyelvvel ellentétben az angolban nem tudjuk a mondat alanyát és tárgyát csak ránézés alapján, ragok segítségével felismerni, ezért mindig pontosan követnünk kell a szórendet.

Az angol szórendet meglehetősen egyszerű megjegyezni, ráadásul majdnem minden esetben ezt a sorrendet használjuk: alany + állítmány + tárgy. 

Csak a kérdő mondatokban változik meg a sorrend, ilyenkor a be létige vagy a segédige az alany elé kerül. Abban az esetben, ha eldöntendő kérdésről van szó, a kérdőszót a mondat legelejére tesszük.

  • kijelentés esetén
    They like chocolate. (Ők szeretik a csokit.)
    She is crying. (Ő sír.)
  • tagadás esetén
    They don’t like chocolate. (Ők nem szeretik a csokit.)
    She isn’t crying. (Ő nem sír.)
  • kérdés esetén
    Do they like chocolate? (Ők szeretik a csokit?)
    Why is she crying? (Miért sír?)

Abban az esetben, ha a mondat több bővítményt is tartalmaz, a következő sorrendet kell követnünk: alany + állítmány + részeshatározó + tárgy + helyhatározó + időhatározó.

A helyhatározószók az ige vagy a tárgy után, az időhatározószók pedig általában a mondat végén állnak. Ha nem akarjuk kihangsúlyozni őket, akkor kerülhetnek a mondat elejére is. A gyakoriságot kifejező határozószók az ige előtt állnak, kivéve a be létige esetén: ilyenkor az ige mögé tesszük őket.

  • kijelentés esetén
    I will give you the book next week. (Jövő héten odaadom neked a könyvet.)
    He is always late. (Mindig késik.)
  • tagadás esetén
    I won’t give you the book next week. (Jövő héten nem adom oda neked a könyvet.)
    He isn’t always late. (Nem mindig késik.)
  • kérdés esetén
    Will you give me the book next week? (Jövő héten odaadod nekem a könyvet?)
    Is he always late? (Ő mindig késik?)