Az angol nyelvben a mellékneveket fokozhatjuk is, ez alapján pedig megkülönböztetünk alapfokú (absolute), középfokú (comparative) és felsőfokú (superlative) mellékneveket. A középfokú és a felsőfokú alakokat arra használjuk, hogy két vagy több dolgot összehasonlítsunk egymással, vagy pedig valaminek a változását hangsúlyozzuk ki.
A középfokú alakok képzésekor az egyszótagú melléknevek általában az –er végződést kapják (vannak azonban rendhagyó alakok is), a többszótagú melléknevek elé pedig a more szócska kerül. A két összehasonlítandó dolgot a than szócskával kapcsoljuk össze. Például:
- This building is taller than the other one. (Ez az épület magasabb, mint a másik.)
- The film we saw yesterday was good, but this one is even better. (Jó volt az a film, amit tegnap este láttunk, de ez még jobb.)
- They are more intelligent than us. (Ők okosabbak, mint mi.)
A felsőfokú alakokat is hasonlóan képezzük: az egyszótagú melléknevek az –est végződést tesszük, a többszótagú melléknevek elé pedig a most szócska kerül. Például:
- This is the funniest joke I have ever heard. (Ez a legjobb vicc, amit valaha hallottam.)
- This is the worst book I have ever read. (Ez a legrosszabb könyv, amit valaha olvastam.)
- Adam is the most intelligent boy in the whole school. (Adam a legokosabb fiú az egész iskolában.)
A középfokú alakokat akkor is használhatjuk, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valami negatív vagy pozitív irányba változott. Például:
- My headache is getting worse. (Egyre jobban fáj a fejem.)
- I loved that book, the story got more and more interesting. (Imádtam azt a könyvet, a történet egyre érdekesebb lett.)