A két évvel ezelőtti negatív rekord óta a nyelvvizsgázók száma sajnos továbbra sem haladta meg a 90 ezret, és a hivatalos adatok alapján ez a statisztika évről-évre egyre gyengébb számokat produkál.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) legfrissebb statisztikája alapján 2020 óta (részben a koronavírus-járvány eredményeként) folyamatosan csökken hazánk nyelvvizsgázóinak száma.
Az adatok szerint 2013 és 2019 között nagyjából évi 120-135 ezren tettek nyelvvizsgát. A statisztikából kiderül az is, hogy ebben a lebontásban a középiskolások és egyetemisták voltak többségben írásbeli, szóbeli és komplex nyelvvizsgák terén egyaránt.
Ez a szám 2020-ra azonban nagyságrendekkel lett kevesebb: tavaly és tavaly előtt nagyjából 82-86 ezren vágtak neki a bizonyítvány megszerzésének. Ez az adat természetesen nem meglepő, hiszen a koronavírus okozta pandémia miatt egy időre bezártak a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is. Az már sokkal érdekesebb, hogy a nyelvvizsgázók száma azóta sem nőtt, sőt, 2021-ben 85 504, tavaly pedig már csak 82 836 fő határozta el magát a nyelvvizsga mellett (ezek közül körül-belül 60 ezren szerezték meg bizonyítványukat).
forrás: pexels.com
A középiskolások vezetik a rangsort
A siralmas helyzet persze nem csak a járványhelyzetnek tudható be. A 2021-ben és 2022-ben elrendelt nyelvvizsga-amnesztia következtében rohamos csökkenés vette kezdetét a nyelvvizsgázás terén. A nyelvvizsga-amnesztia azt jelentette, hogy azok a végzett egyetemisták is megkaphatták diplomájukat, akik nem szerezték meg az oklevél átvételéhez szükséges, általában középfokú (B2-es) nyelvvizsgát. Ennek az intézkedésnek az eredménye a NYAK statisztikáján is jól látható: ebből kiderül, hogy a középiskolások még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma ugyanis nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül viszont már jóval kevesebben vizsgáznak mint a korábbi években.
A 20 és 24 év közötti nyelvvizsgázók aránya a 2010-es években 30 és 40 ezer között mozgott, ám ahogy minden korosztálynak, úgy ennek is jelentősen megcsappant a tavalyi létszáma; egészen pontosan 20 618-ra esett vissza.
A tragikus helyzetet a parlament által megszavazott felsőoktatási törvény tetőzte, amely eltörölte, illetve módosította a diploma megszerzéséhez szükséges, legalább középfokú (B2-es) nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét. A rendelet megszavazása óta az egyetemek és főiskolák nagyobb autonómiát élveznek a nyelvvizsga kérdésével kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a jövőben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy pontosan milyen nyelvi követelményhez rendelik hozzá a diploma megszerzését.
Ha érdekel a téma és úgy érzed, hogy maradt még kérdésed ezzel kapcsolatban, akkor érdemes ellátogatnod oldalunk Hasznos infók menüpontjára is, ahol további nyelvvizsgával kapcsolatos kérdésekre kaphatsz választ. Ha pedig a nyelvtanulással kapcsolatban esetleg angol vagy német nyelv felé szeretnél orientálódni, akkor oldalunk Nyelvtanulás menüpontjában találhatsz angol és német nyelvű szintfelmérőket, különféle tananyagokat, szószedeteket, illetve a nyelvtanulást és vizsgázást segítő tippeket és trükköket!
Végül de nem utolsó sorban: ha nyelvvizsgára készülsz, de még nem választottad ki a számodra megfelelő nyelvvizsgaközpontot és vizsgarendszert, akkor az előbbi kiválasztásában nagy segítségedre lesz a Nyelvvizsgaközpontok aloldalunk, ha pedig az utóbbival kapcsolatban lennének kételyeid, akkor a Nyelvvizsgák összehasonlítása menüpontot Neked találtuk ki!
Forrás: Eduline.hu