A nyelvvizsga nélkül megszerzett diplomák közel százezer, felsőoktatási tanulmányait befejező diák örömét okozták az elmúlt évben. Az Oktatási Hivatal felméréséből kiderül, hogy az utóbbi időszakban mely szakok számára okozott kihívást a nyelvvizsga és az ezzel járó nyelvi kompetenciák megszerzése.
Az Oktatási Hivatal a Felvi.hu-n megtekinthető nyilvános adatok alapján kijelentette, hogy az alapképzések majdnem ötödében jellemző az, hogy a hallgatók a tanulmányok megkezdésétől számított hét-kilenc év elteltével sem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát.
Az osztatlan szakok esetében már sokkal jobb az arány, hiszen ezeknél az ötéves képzéseknél a tanulók nagyjából három-öt százaléka nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Miről is szólt a nyelvvizsga-amnesztia?
A diploma megszerzéséhez minimum egy középfokú nyelvvizsgára van szükség, a gazdasági vagy műszaki képzések esetében már a szaknyelvi vizsga megléte a jellemző. Ez az elvárás tavaly egy kis időre feloldódott: a kormány múlt áprilisban bevezetett diplomamentő programjának köszönhetően több mint százezren jutottak hozzá oklevelükhöz, hiszen ahogy azt egy előző cikkünkben már írtuk,
a koronavírus miatt fennálló veszélyhelyzet kapcsán bevezetett gazdaságvédelmi akcióterv részét képezi az a törvénymódosítás, miszerint azok a tanulók, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tesznek, azoknak nem lesz szüksége a már előzetesen törvénybe foglalt nyelvvizsgára a diplomájuk megszerzéséhez.
Még nem vagy már igen
A Felvi.hu statisztikái alapján leginkább a művészeti és művészetközvetítési szakokon vehető észre nyelvvizsgahiány, ezzel szemben a műszaki és informatikai területen végző diákok többsége már rendelkezik releváns nyelvtudással, ráadásként az informatikushallgatók közel felének már az egyetem megkezdése előtt áll nyelvvizsga a birtokában. A gazdaságtudományi szakok hallgatói jellemzően az egyetemi évek alatt, a jogi karok tanulói pedig az egyetemi évek után tesznek tesznek nyelvvizsgát – derül ki az Oktatási Hivatal jelentéséből.
Az idegennyelvi tudás hiánya és az ebből következő idegennyelvi nehézségek az andragógia, a környezettan, a rekreáció, a szociálpedagógia és a turizmus-vendéglátás szakokon ütközik ki a legjobban. Ezzel a statisztikával szemben az orvosi képzéseken és a pszichológia szakon a legkevesebb a középfokú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók száma.
A statisztikából az is kiderül, hogy a hallgatók által megszerzett nyelvvizsgák több mint háromnegyede középfokú. A legtöbb felsőfokú nyelvvizsgával alapszakon a bölcsészek, osztatlan képzésen pedig a műszaki karok hallgatói rendelkeznek.
Tavaly nyáron országosan 86 ezer nyelvvizsgát tettek le, ezek közel kétharmada lett sikeres. A diplomamentő program csupán ideiglenes könnyítésként szolgált, megismétlésére egyelőre nem lát lehetőséget a kormány. A felmérések alapján a hallgatók nyelvtudásának erősítésére van szükség: bár a felsőoktatásba jelentkezők számára nem tették kötelezővé a középfokú nyelvvizsga meglétét, a diplomához szükséges bizonyítvány megszerzésével a hosszú távon is megszerezhető nyelvi tudás a cél.
Forrás: Promenad