A nyelvvizsgázók száma nem csak a járványhelyzet, hanem az újból elrendelt nyelvvizsga-amnesztia miatt is csökkent 2021-ben.
A nyelvvizsgázók száma időről időre egyre alacsonyabb Magyarországon: a tavalyi évben 86 ezren próbálkoztak, közülük nagyjából 60 ezren jártak sikerrel – idézi az Oktatási Hivatal adatait a Világgazdaság. A kutatók szerint a nyelvvizsgákon látható alacsony résztvevőszám a koronavírus-járvány mellett a nyelvvizsga-amnesztiával is magyarázható.
A nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok nem értettek egyet az idén is elrendelt nyelvvizsgamentességgel. A nyelvvizsgamentesség fogalma csupán annyit jelent, hogy a felsőoktatásban lévő végzős hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkaphatták diplomájukat. Ez történt tavaly is.
forrás: unsplash.com
De mégis mi a gond?
Elsősorban megállapítható, hogy a nyelvvizsgához szükséges ismeretek nélkülözését az oktatás minősége mellett a nyelvtanárhiány is eredményezheti. Felmérések alapján ahhoz, hogy egy tanuló sikeres nyelvvizsgát tehessen,
egy átlagos nyelviskolai környezetben nagyjából 600 nyelvi órára lenne szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok.
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi szakmai és anyagi támogatottság nem elegendő a nyelvtanárok számára, ezért könnyen elcsábíthatják őket másfajta ágazatok, ahol viszont hatékonyan kamatoztathatják tudásukat.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint a vizsgán résztvevők száma és a szükséges nyelvtudás szintje csak akkor fog tudni emelkedni, ha az ezért felelős oktatási kormányzat határozott lépéseket tesz a hatékony iskolai nyelvoktatás felé.
„Szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek mérséklésére, valamint további béremelésekre is.”
– nyilatkozta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke az Eduline-nak.
Forrás: Eduline.hu