A továbbra is fennálló járványhelyzet miatt a nyelviskoláknak teljes mértékben át kellett állniuk az online nyelvoktatásra. Ezzel az a gond, hogy a nyelvtanulók többsége nem kíván ebben részesülni, s inkább kivárják a hagyományos, papíralapú vizsgáztatás újraindítását.
„A második és harmadik hullám érkezését felkészülten várták a nyelvi képzők, de súlyos veszteségek érték az intézményeket. Az iskolák 40-50 százaléka csökkenteni kényszerült a foglalkoztatottak létszámát, és az óraadó nyelvtanárok is kevesebb órára számíthattak. Több nyelvi képző a véges anyagi tartalékát éli fel”
– írta az Eduline kérdésére a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján március 22-ig nem lehet hagyományos, papíralapú nyelvvizsgát tartani, így kizárólag online nyelvvizsgákat szervezhetnek az arra akkreditált vizsgaközpontok. A járvány megjelenésekor az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint átmeneti intézkedésként biztosította az online nyelvvizsgázás lehetőségét, szeptember óta pedig bárki vizsgázhat ilyen formában.
fotó: stockphoto.com
Sajnálatos, hogy bár jellemzően a tavasz kiemelt időszak a nyelvoktatásban, – hiszen a felsőoktatási felvételire készülők és a diplomaszerzés előtt állók közül sokan ezekben a hónapokban készülnek fel a nyári nyelvvizsgákra – a koronavírus-járvány már a tavalyi szezont is keresztülhúzta. Nem meglepő hát, hogy a harmadik hullám miatt elrendelt szigorúbb szabályok miatt idén újra be kellett zárniuk a nyelviskoláknak, s március 8-a óta kizárólag online nyelvórákat tarthatnak.
„Emiatt a nyelviskolák beiratkozóinak száma az ötödére csökkent, a túlélésért küzdünk. Bár az online nyelvtanulás a jelenlegi helyzetben ideális elfoglaltságnak tűnik, az emberek nem nagyon élnek ezzel a lehetőséggel, mert vagy anyagi problémáik vannak, vagy mert már elegük van az online világból, személyes emberi kapcsolatokra vágynak”
– mondta az Eduline által megkérdezett budapesti nyelviskola vezetője.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a nyelviskolák tapasztalatai szerint az online vizsgát választók száma nem kiugróan magas. A szakember szerint egy nagyobb központ átlagos vizsganapján például 1500-an hagyományosan vizsgáztak különböző helyszíneken, és csupán 200-250-an választották az online lehetőséget.
Na és a nyelvvizsgamentesség?
2020-ban közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt – hiszen a tavaly áprilisi kormányrendelet alapján azok, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga hiányában is megkaphatták oklevelüket.
Az innovációs tárca február elején közölte, hogy 2021-ben nem terveznek a nyelvvizsga-amnesztiához hasonló könnyítést. Az Eduline felkereste a minisztériumot a felmentés kérdésével kapcsolatban, ám válasz egyelőre még nem érkezett.
Forrás: Eduline