A nyelvtanulás helyzete napjainkban

Valóban csökkent volna a nyelvtanulási kedv az elmúlt évek során? Hogyan és miben változott egy nyelvvizsga összetétele? A VEOL élő adásában Horváth Miklós, az Insedo Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt ezekre a kérdésekre.


Milyen helyzetben van a nyelvtanulás?

A tapasztalataim alapján a nyelvtanulás módszertana jelentősen megváltozott az utóbbi időben.

Kezdő tanárként határozottan emlékszem arra, amikor nyelviskolában tanítottam, és nagyon könnyen összejöttek a tizenkét fős nyelvtanuló csoportok, hiszen dúskáltunk a minőségibbnél minőségibben megszervezett nyelvtanfolyamokban. Ez mára teljesen megváltozott.

Az emberek sajnos már nincsenek hozzászokva hogy elmenjenek nyelviskolába, ezért jóval nehezebben lehet csoportokat is szervezni – még a jelenlegi 3-4 fős csoportlétszámmal is. Mondani sem kell, hogy a koronavírus és az ezt eredményező járványhelyzet is csak tovább nehezítette a dolgokat: a csoportszervezés jóval nehezebbé vált, ráadásul azonnal át kellett helyezni mindent az online térbe.

A jelenlegi helyzet teljesen más módszertant igényel, amire sem a tanulók, sem pedig az oktatók nem voltak felkészülve.

A nyelvtanulók számának csökkenése az internet egyre növekvő népszerűségével is kapcsolatba hozható: a korábbi időszakhoz képest már olyan bőséges forrásanyag áll rendelkezésre a nyelvi készségek fejlesztésére, ami ezelőtt nem volt elmondható (ilyen lehet az idegen nyelvű filmek és videók megtekintése, vagy a szabad forrásból is elérhető online oktatóanyagok). Az emberek már nem úgy tanulnak nyelvet mint korábban, hanem ki-ki a maga módján elsajátítja az általa tanulni kívánt nyelvet (pl. valaki napi szinten néz egy idegennyelvű Youtube-csatornát, s így épül be szépen lassan a tudatalattiba az a bizonyos nyelvtudás).


És mi a helyzet a múlt évi nyelvvizsgamentességgel?

A nyelvvizsgamentesség roppant sajátságos helyzetet jelentett. Elsősorban a diplomaszerzés tapasztalatai alapján elmondható, hogy aki az egyetemi évei alatt nem szerezte meg nyelvvizsgáját, az később sem nagyon tette ezt meg. Ezért a nyelvvizsgamentes diplomamentő-program bár sikeres volt, de derékba törte az ehhez kapcsolódó szakmák nyelvtanulási kompetenciáit, tovább csökkentve a nyelvtanuló személyek számát is. A nyelviskolák és nyelvoktatók helyzetét javarészt a munkaadók mentették meg, akik alapvetően mindig is nagy segítséget jelentettek a nyelvoktatásnak. A céges nyelvtanulás még a járványhelyzet idején sem változott: az igény még mindig nagy.


Valóban népszerű az online nyelvvizsga? Milyen típusú nyelvvizsgákat ismerhetünk?

Háromféle nyelvvizsgát különböztethetünk meg: hagyományos (azaz papíralapú), számítógépes (elektronikus), és online (e-nyelv). A három típus egy valamiben közös: mindegyik komplex formája írásbeliből és szóbeliből áll, amelyek során a vizsgáztatók a vizsgázók nyelvi kompetenciáit mérik fel. A papíralapú és számítógépes vizsga térben és időben azonos módon, vizsgáztató bizottság előtt történik, egy eltéréssel: az elektronikus vizsgán a vizsgázó számítógépet használ a feladatok teljesítéséhez. Ugyanúgy be kell mennie, ugyanúgy jelen van a vizsgán mint a hagyományos nyelvvizsga esetében, de számos feladatot számítógépen, elektronikus úton kell elvégeznie (ez igaz az írásbeli és a szóbeli részére is).

A harmadik vizsgatípus az online (azaz e-nyelv) vizsga. Ennek lehetősége főként a járványhelyzet miatt merült fel, pl. tavaly márciusban már minden feltétel adott volt az online nyelvvizsga elindításához. Tavaly augusztusban lett pontosan leszabályozva, hogy mi alapján akkreditálhatja egy vizsgarendszer magát online nyelvvizsga szervezésére.

Tehát van papíralapú, számítógépes és online nyelvvizsga. A mai napig a hagyományos vizsgák a legnépszerűbbek, s ez nem véletlen: ehhez van hozzászokva a legtöbb ember, hiszen a legtöbb vizsgát hagyományosan, papíron kell elvégeznie. Az emberek vizsgáztatók jelenlétéhez vannak hozzászokva, így érik őket metakommunikációs ingerek, s így érik el a vizsgahelyzet már jól ismert érzését is. A számítógépes vizsgának az az előnye ami a hátránya is: számítógépet kell használni. Lehet törölni, lehet helyesbíteni, és kimondottan a vizsgamodulba beépített online szótárat kell használni. A javítás és az eredmény is viszonylag gyorsan megvan: ez nagyjából egy-két hetet vesz igénybe.

Az online vizsga a legnagyobb újdonság. Tagadhatatlan, hogy rengeteg előnye van (pl. aki külföldről akar vizsgázni, az az online vizsgával ezt könnyedén megteheti), ám megvannak a hátrányai is: a 2020 augusztusban meghozott rendelet szigorúan veszi a személyazonosság igazolását és a számítógépes perifériák használatát (nem mindegy milyen gépet, laptopot és internetet használ a vizsgázó). Fontos, hogy a számítástechnikai eszközök képesek legyenek felvételt is készíteni, ezzel rögzítve a vizsga eseményeit. Furcsa érzés lehet az is, hogy a vizsgázó a saját otthonában nem mozdulhat el helyéről – ezt külön program ellenőrzi a vizsga közben. Ezek a szabályok rengeteg stresszel járnak.

A vizsgaközpontok szempontjából is rengeteg terhet jelent az online vizsgáztatás, hiszen a vizsgát nem csak a vizsgáztatók kell hogy kísérjék, hanem szükség van vezetővizsgáztatókra és különálló, ún. szobakezelő személyekre (akik a nyelvvizsga virtuális szobáját irányítják). Ennek megoldása rengeteg plusz munkaerővel jár. Az online nyelvvizsgákon egyelőre viszonylag gyenge létszámot lehet megfigyelni, hiszen az ezzel kapcsolatos fenntartások továbbra is erősek (mind a vizsgaközpontok mind pedig a nyelvtanulók szempontjából).


Hogyan alakult át a nyelvvizsga összetétele?

Régen a nyelvvizsgák a komplett nyelvtudást tesztelték. A vizsgán kiderült, hogy milyen nyelvtani struktúrákat ismer a vizsgázó és milyen a gyakorlati szóhasználata. A mai jogszabályban előírt nyelvvizsga már nem tudást, hanem készségeket tesztel (olvasás, hallás, írás és beszéd), ami nem hátrány, sőt! A nyelvvizsga során mért négy készségből kettő produktív (beszéd és írás), kettő pedig receptív (hallás és olvasás). A hallás és olvasás készségekhez nem feltétlen szükséges nyelvtanár, hiszen a vizsgázó a ma is használt módszerekkel könnyedén fel tudja magát felkészíteni, teljesen önálló módon. A két produktív készség (beszéd és írás) gyakorlásához azonban elengedhetetlen egy jó nyelvtanár segítsége.

A mai nyelvvizsgák elvárásai alapján az a fontos, hogy a nyelvet az adott helyzetben tudja-e használni a vizsgázó. A feladatok sokkal komplexebbé váltak. Erre egy példa: a nyelvvizsgákon régen szerepelt szó szerinti magyarról idegen nyelvre fordítás. Manapság ez az egy feladat két másikkal vegyítve található meg a nyelvvizsgán. Ennek alapján elmondható, hogy ha a mai nyelvvizsgák nem is igényelnek jelentős szókincsbeli és nyelvtanbeli felkészülést, a feladatok teljesítése szempontjából sosem árt a gyakorlás.

Örülök annak, hogy készségeket tesztelünk, hiszen nem feltétlenül van szükség kiváló nyelvtani és szókincsbeli ismeretekre a mai nyelvhasználat elsajátításához. Ez tény. Vannak persze olyan dolgok, amikkel nem értek egyet: a legtöbb vizsgarendszer megköti a vizsgáztató kezét, és megszabja, hogy pontosan milyen kérdéseket kell feltenni a vizsgázónak. Ez sajnos ellehetetleníti azt, amit konkrétan tesztelni kellene egy nyelvvizsgán: a valós, időbeli kommunikációt.


Mik a kilátások az online térrel kapcsolatban?

Az online nyelvvizsgának elsősorban technikai hátrányai vannak: a nyelvtanulók és vizsgázók nagy része korlátoltan tudja használni a számítógépét: tudja egy adott szinten kezelni, de problémamegoldásra már nem igazán képes használni. Problémát jelent a tanítási folyamat megoldása is, hiszen a tanárok nagy része nem volt felkészülve a digitális oktatásra való átállásra.

A kollégáimmal most egy olyan rendszeren dolgozunk, aminek segítségével konkrétan meg lehet majd mondani egy nyelvtanárnak, hogy mik a pontos elvárások az online oktatás és vizsgázás terén, s milyen digitális kompetenciák fejlesztésére van szükség a megfelelő oktatás megteremtéséhez.

Egy ilyen rendszer kiépítése elengedhetetlenül fontos, hiszen egy nyelvoktatónak tudnia kell, hogy milyen kompetenciákat kell alkalmazni a saját tananyag megfelelő és produktív leadására. Ezért emelném ki a Veszprémi Szakcentrumot, ami roppant igényes munkát végezve dolgozik ennek a rendszernek a kifejlesztésén. A rendszer kiépítésével kapcsolatban felkeresett intézmények és kancelláriumok roppant pozitívan fogadták az eddigi ötleteket és intézkedéseket, így mi is pozitívak vagyunk a jövővel kapcsolatban.

Forrás: VEOL